Nagy-Eged iTúra 9A

Táv: 9,2 km

Szint: 460 m+

Túrázó szintidő: 4 óra

Futó szintidő: 1 óra 30 perc

Díjazás: gravírozott fa jelvény

Könnyű túra, a teljesítés saját felelősségre, megfelelő egészségi és fizikai állapotban történhet! 

Rajt/cél: Eger, Egervár vasúti megállóhely

Útvonal: Eger, Egervár vmh. - Nagy-Eged - Cigléd-dűlő - Eger, Egervár vmh.

Útvonal

Az Egervár vasúti megállóhelytől induló piros sáv jelzésen haladunk a Vécseyvölgy utcán keresztül, majd a szőlősházak mellett. A Csomós tanyánál becsatlakozunk a Nagy-Eged hegyi tanösvény útvonalába, melyet a piros T jelzésen követünk a hegyen felfelé kaptatva. A kereszteződésben folytatjuk az utat a piros T jelzésen, mely a piros ∆ jelzéssel együtt halad a Nagy-Eged hegy csúcsára. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, lefelé folytatjuk az utunkat a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. Amint a hegy alján elértük a piros jelzést, jobbra le is térünk róla. Innen jelzetlen, széles földúton haladunk fölfelé a szőlő között, míg el nem érjük az aszfaltutat, ahol balra fordulva ismét visszatérünk a Bükki kék jelzésre. A Bükki kéken haladva hamarosan megérkezünk a Szent Donát szoborhoz

Arezzói Szent Donát a borvidékek védőszentje, a legenda szerint mise közben pogányok kiütötték a kezéből a borral telt üvegkelyhet, amely darabokra tört, majd imájára újra összeforrt. Egerben 1716-ban Erdődy Gábor püspök állíttatott elsőként Szent Donát szobrot a ciglédi dűlőn. A hívek körmenetben keresték fel minden évben Szent Donát emléknapján, és kérték közbenjárását, hogy óvja meg a termést a szélsőséges időjárástól, jégesőtől. A 20. század első felére már nagy búcsú is kapcsolódott a körmenethez, melyet az öregek Donát-búcsú néven emlegetnek. A körmenet és a búcsú az 1950-es években szűnt meg. A rendszerváltás után ismét elkezdték ápolni a korábbi hagyományt. A jelenlegi szobrot 2000-ben az egri hegyközség állíttatta, melyet 10 évvel ezelőtt egy rongálás után felújítottak. Napjainkban az Egri Bikavér Ünnepet Szent Donát napjához kapcsolják, így a korábbi búcsú fesztivállá alakult át. Azonban a körmenet hagyománya megmaradt, a szőlőtermelő gazdák, a fertálymesterek, a hegyközség képviselői és a borlovagrend tagjai kivonulnak az ünnepen a szoborhoz és imádkoznak a szőlő és növények oltalmáért.

Folytatjuk az utat tovább a Bükki kék jelzésen és hamarosan visszaérkezünk az Egervár vasúti megállóhelyhez, melyet a helyiek Várállomásnak is neveznek. Nevét az egri várról kapta, hiszen annak szomszédságába építették 112 évvel ezelőtt. A több mint 100 éves megállóhely az egykori Eger-Putnok vasútvonal része volt, melynek megépítéséhez a vár egy részét le kellett bontani, ugyanis a vasút az egri vár keleti fala mellett halad el. A Szilvásvárad-Putnok szakaszon tíz éve megszűnt a közlekedés, napjainkban már csak az Eger-Szilvásvárad útvonalon járnak vonatok. A túra után szeretettel ajánljuk Eger nevezetességeinek megtekintését is. A rajt/céltól könnyen megközelíthető az Egri vár, a Gárdonyi Géza Emlékház, a Minaret és a Dobó tér.

Szeretettel gratulálunk a teljesítéshez!