Nagy-Eged iTúra 50

Táv: 49,1 km

Szint: 2320 m+

Túrázó szintidő: 15 óra

Futó szintidő: 9 óra

Díjazás: érem

Nehéz túra, a teljesítés saját felelősségre, megfelelő egészségi és fizikai állapotban történhet! Nyári időszakban a túra Tábor-hegyi és az Odvasbükk Hór-völgy felé eső bokros, cserjés, fenyőkkel benőtt szakaszain dúsabb a növényzet, így nehezebbé válhat a haladás! 

Rajt/cél: Eger, Egervár vasúti megállóhely

Útvonal:

Eger, Egervár vmh. - Nagy-Eged - Bikk-bérc - Vár-hegy - Kövesdi kilátóhely - Várhegyi tanösvény - Kőbánya-orom - Kő-közi tanösvény - Barát-réti tanösvény - Oldal-völgy - Völgyfő-ház - Odvasbükk - Hór-völgy - Ódorvár - Völgyfő-ház - Török út - Vasbánya-tető - Cseres-tető - Várkút - Dolomitbánya feletti kilátóhely - Kis-Oltár - Tiba kút - Nagy-Eged - Cigléd-dűlő - Eger, Egervár vmh.

Vízvételi lehetőségek az útvonalon:

  • kitérővel Vár-hegy előtt Várkút-forrás
  • kitérővel Kőbánya-orom alatt a Felsőtárkányi tónál kút, büfé
  • kitérővel a Völgyfő-ház után Szent Erzsébet-forrás
  • 24 km: Ódorvár alatt Zsilibes forrás
  • kitérővel a Völgyfő-ház után Szent Erzsébet-forrás
  • 33,5 km: Attila-kút
  • 35 km: Várkút-forrás


Útvonal

Az Egervár vasúti megállóhelytől induló piros sáv jelzésen haladunk a Vécseyvölgy utcán keresztül, majd a szőlősházak mellett. A Csomós tanyánál becsatlakozunk a Nagy-Eged hegyi tanösvény útvonalába, melyet a piros T jelzésen követünk felfelé kaptatva a Nagy-Eged hegy csúcsáig. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat, visszafordulunk a piros T jelzésen a piros sáv kereszteződésig, folytatjuk tovább az utat Várkút irányába. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat. Nem sokkal Várkút előtt rátérünk a piros ∆ jelzésre és a Vár-hegyi tanösvényen találjuk magunkat. A piros ∆ jelzésen felfelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy visszacsússzunk a meredek emelkedőn. Gyökérről gyökérre lépve és a nagyobb ágakba kapaszkodva, lábujjainkkal is fogódzkodva felérünk a Vár-hegyre. Elmélázunk egy pillanatra, hogy milyen jó is volt 130 méter szintemelkedést leküzdeni párszáz méter alatt.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

A látogatás után elindulunk lefelé a zöld ∆ jelzésen, majd jobbra rátérünk a Török útra, a zöld sáv jelzésre. Néhány száz méter múlva elérjük a Kövesdi-kilátóhelyet, ahol elénk tárul a csodálatos kilátás a Bükkalja középső, noszvaji és bükkzsérci szakaszára. Szép időben a Szoros-patak, Hór-patak, és Kánya-patak völgyek mentén jól látható a Bogácsi-, Ostorosi-és Kövesdi-tó. Túrázunk a zöld jelzésen, míg el nem érjük a piros + jelzést balra, a tanösvény is erre halad tovább. A Kőbánya-lápa meredek lejtőjén haladva megérezhetjük, hogy milyen kicsi az ember és mennyire hatalmasok a fák.

A volt ifjúsági tábornál elhagyjuk a Vár-hegyi tanösvényt, de a piros + jelzésen folytatjuk az utat tovább az aszfaltúton lefelé, majd a hotel előtt jobbra ráfordulunk a kék T, kék / jelzésre, ezen az átkötő úton hamarosan elérjük a sárga jelzést és a Kő-közi tanösvényt, majd a Kőbánya-oromhoz érkezünk. Szép kilátás nyílik innen a Felsőtárkányi tóra, a településre és a környező bércekre. Folytatjuk az utat lefelé a Kő-közi tanösvény kék / jelzésén, mely párhuzamosan halad a sárga sáv jelzéssel. A tanösvény keleti végénél a sárga sávon tovább haladva rátérünk a Barát-réti tanösvényre, átmegyünk a Barát-völgyön, Noszvaji-lápánál, elhaladunk a kolostorrom mellett, melyet csak egy kereszt jelez.

A sárga jelzést és a Barát-réti tanösvényt az Oldalvölgyi-halastóig követjük, itt elhagyjuk mindkettőt és jobbra indulunk tovább a piros + jelzésen. A felfelé kaptató úton hamarosan a Völgyfő-házhoz érkezünk, amely mellett balra fordulva a piros sáv jelzést követve indulunk az Odvasbükk irányába. Ne lepődjünk meg, ha utunkat kis fenyőfák akadályozzák majd! :) 

A piros sáv jelzés mellé hamarosan becsatlakozik a kék + jelzés, a Hór-völgyben folytatódik az utunk, mely az ország leghosszabb völgye, mi magunk is érzékelhetjük a végtelennek tűnő szakaszon. A piros jelzést elhagyva a kék + jelzésen folytatjuk a túrát, majd egy kilométer után felkapaszkodunk a kék L jelzésen Ódor várra. A rövid, de annál meredekebb szakasz alatt elmerenghetünk eleink építkezési szokásain, miszerint jó magasra építették a várakat. Ódor vár közelében számos barlang található - neve is innen ered, odorjas, vagyis barlangos terület - sokszor találkozhatunk itt táborozó barlangászokkal. Az egykori várról kevés információ maradt fent.

Ódor várról a piros L jelzésen, bokrokkal szegélyezett úton leereszkedünk a Völgyfő-házig. Balra a Török úton, a zöld sáv jelzésen folytatjuk az utat a Vasbánya-tető utáni négyes kereszteződésig. Itt balra fordulunk és a piros + jelzésen túrázunk a Novaji kunyhóig. Innen a sárga sáv jelzést követjük jobbra, melyen felkapaszkodva hamarosan megpillantunk egy festett, majd átmázolt Cseres-tető feliratú fát, itt jobbra egy jelzetlen ösvényt követve érkezünk meg Cseres-tetőre, ahol csodálatos kilátás tárul elénk. Követjük tovább a jelzetlen utat lefelé. Egy kacskaringós hegyi ösvényen, tűlevélszőnyegen haladva hamarosan az Attila-forráshoz érkezünk.

A forrástól a zöld négyzet jelzésen kapaszkodunk fel Várkútig. Útközben találkozhatunk a sárga T jelzéssel, amely a Forrástúra tanösvény jelzése, ennek egy részét érinti a túránk. Az alig több mint egy kilométeres, de annál meredekebb szakasz után megérkezünk a Vár-kút forráshoz, illetve Várkútra. A zöld négyzet jelzésen haladunk és újra a Vár-hegyi tanösvényen. 500 méter múlva a kereszteződésben balra a zöld sáv jelzésen folytatjuk az utat a tanösvényen Felsőtárkány irányába. Kanyargós, köves lejtőn hamarosan megérkezünk a Dolomitbánya feletti kilátóhelyhez, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára.

Elhagyva a tanösvényt, követjük tovább lefelé a zöld jelzést a kék sáv kereszteződéséig, ahol balra, Eger irányába rátérünk a Bükki kék jelzésre. Kellemesen hullámzó úton, erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk az egri kereszteződésig, ahol elhagyjuk a Bükki kéket és a kék O jelzésen indulunk a Tiba-kúthoz. A Kis-Tiba-hegy aljában fekvő forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta.

A kút után jobbra felfelé a piros O jelzésen folytatjuk az utat a Nagy-Eged hegyi tanösvényig, majd a piros T jelzésen másodjára is megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára. A kereszt mellett lefelé folytatjuk az utunkat a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. A hegy alján, a házak között elérjük a piros jelzést, de jobbra le is térünk róla. Innen jelzetlen, széles földúton haladunk fölfelé a szőlő között, míg el nem érjük az aszfaltutat, ahol balra fordulva ismét visszatérünk a Bükki kék jelzésre, melyen nemsokára elérjük a Szent Donát szobrot.

Arezzói Szent Donát a borvidékek védőszentje, a legenda szerint mise közben pogányok kiütötték a kezéből a borral telt üvegkelyhet, amely darabokra tört, majd imájára újra összeforrt. Egerben 1716-ban Erdődy Gábor püspök állíttatott elsőként Szent Donát szobrot a ciglédi dűlőn. A hívek körmenetben keresték fel minden évben Szent Donát emléknapján, és kérték közbenjárását, hogy óvja meg a termést a szélsőséges időjárástól, jégesőtől. A 20. század első felére már nagy búcsú is kapcsolódott a körmenethez, melyet az öregek Donát-búcsú néven emlegetnek. A körmenet és a búcsú az 1950-es években szűnt meg. A rendszerváltás után ismét elkezdték ápolni a korábbi hagyományt. A jelenlegi szobrot 2000-ben az egri hegyközség állíttatta, melyet 10 évvel ezelőtt egy rongálás után felújítottak. Napjainkban az Egri Bikavér Ünnepet Szent Donát napjához kapcsolják, így a korábbi búcsú fesztivállá alakult át. Azonban a körmenet hagyománya megmaradt, a szőlőtermelő gazdák, a fertálymesterek, a hegyközség képviselői és a borlovagrend tagjai kivonulnak az ünnepen a szoborhoz és imádkoznak a szőlő és növények oltalmáért.

A szobor után néhány száz méter múlva megérkezünk a célba, az Egervár vasúti megállóhelyhez, melyet a helyiek Várállomásnak is neveznek. Nevét az egri várról kapta, hiszen annak szomszédságába építették 112 évvel ezelőtt. A több mint 100 éves megállóhely az egykori Eger-Putnok vasútvonal része volt, melynek megépítéséhez a vár egy részét le kellett bontani, ugyanis a vasút az egri vár keleti fala mellett halad el. A Szilvásvárad-Putnok szakaszon tíz éve megszűnt a közlekedés, napjainkban már csak az Eger-Szilvásvárad útvonalon járnak vonatok. A túra után szeretettel ajánljuk Eger nevezetességeinek megtekintését is. A rajt/céltól könnyen megközelíthető az Egri vár, a Gárdonyi Géza Emlékház, a Minaret és a Dobó tér.

Szeretettel gratulálunk a teljesítéshez!