Nagy-Eged iTúra 25 extra

A 25 extra táv útvonala eltér a 25 km-es táv útvonalától!

Táv: 25,9 km

Szint: 1280 m+

Túrázó szintidő: 9 óra

Futó szintidő: 4 óra 30 perc

Díjazás: érem

Közepesen nehéz túra, a teljesítés saját felelősségre, megfelelő egészségi és fizikai állapotban történhet! A 25 extra táv útvonala eltér a 25 km-es táv útvonalától!

Rajt/cél:Eger, Csomós tanya

Útvonal:

Eger, Csomós tanya - Nagy-Eged - Bikk-bérc - Várkút - Síkfőkút - Cseres-tető - Kövesdi kilátóhely - Dolomitbánya feletti kilátóhely - Kis-Oltár - Tiba kút - Nagy-Eged - Eger, Csomós tanya - Nagy-Eged - Eger, Csomós tanya

Útvonal

Az Eger, Csomós tanyától induló piros T jelzésen haladunk a Nagy-Eged hegyi tanösvény útvonalán a hegyen felfelé kaptatva. A kereszteződésben folytatjuk az utat a piros T jelzésen, mely a piros ∆ jelzéssel együtt halad a Nagy-Eged hegy csúcsára. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat, visszafordulunk a piros T és a piros háromszög jelzésen a piros sáv kereszteződésig, majd folytatjuk az utat Várkút irányába. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat, amin keresztül a Vár-hegy tövében található Várkútra érkezünk, mely a Kánya patak legmagasabban eredő forrása.

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

Elindulunk lefelé a zöld □ jelzésen. Útközben a Kánya patak több forrása mellett elhaladva hamarosan a patak völgyébe érkezünk Síkfőkútra. A múlt század eleje óta kedvelt kirándulóhely Noszvaj része. A tóhoz érve egy rövid szakaszon a piros + jelzésen folytatjuk az utat felfelé, majd a sárga sáv jelzésre fordulva indulunk tovább Cseres-tető felé. A nagy kaptatón felérve hamarosan egy balra kanyarodó ösvényhez érkezünk. A jelzetlen ösvény kezdeténél egy nagy fa áll, melyre korábban Cseres-tető feliratot festettek, amit azután lemázoltak. A felirat a másik irányból látható. Az ösvényen betérve csodálatos látvány tárul elénk. Álljunk meg egy pillanatra, hogy része lehessünk a minket körülölelő csodának! Térjünk vissza a sárga sáv jelzésre és folytassuk az utat a Novaji kunyhóig, ahol a kereszteződésben forduljunk balra a piros + jelzésre.

A Novaji kunyhó eredetileg erdőgazdasági pihenőhely volt, az 1800-as évek végén építették, majd 1965-ben újították fel. Napjainkban elhanyagolt állapotban van.

A piros + jelzésen hangulatos úton haladva hamarosan elérjük a Vasbánya-tetőt, ahol a kereszteződésben letérünk balra a Török útra, a zöld sáv jelzésre. Néhány száz métert felfelé haladva folytatjuk tovább az utunkat a Kövesdi-kilátóhelyig, ahol elénk tárul a csodálatos kilátás a Bükkalja középső, noszvaji és bükkzsérci szakaszára. Szép időben a Szoros-patak, Hór-patak, és Kánya-patak völgyek mentén jól látható a Bogácsi-, Ostorosi-és Kövesdi-tó. 

A Várhegyi tanösvényen haladva követjük a zöld sáv és a kék / jelzést Felsőtárkány irányába. Kanyargós, köves lejtőn hamarosan megérkezünk a Dolomitbánya feletti kilátóhelyhez, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára.

Követjük tovább a zöld jelzést a kereszteződéséig, ahol balra, Eger irányába rátérünk a Bükki kék jelzésre. A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk egy kereszteződésig, ahol a kék O jelzésen 200 méter múlva megérkezünk a Tiba-kúthoz, mely a Kis-Tiba-hegy aljában fekszik. A forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta. A kút után jobbra felfelé a piros O jelzésen folytatjuk az utat a piros háromszög kereszteződéséig. Innen a piros háromszög és piros T jelzésen keresztül ismét megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára, majd lefelé folytatjuk az utunkat a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. Amint a hegy alján elértük a piros sáv jelzést, széles földúton balra haladunk tovább a Csomós tanyáig. Itt található egy korábbi borászati termelőszövetkezeti épületegyüttes, mely romos állapotban van. Csomós tanyánál szusszanunk, majd ismételten nekivágunk a Nagy-Eged hegyi tanösvénynek a piros T jelzést követve. Útközben harmadszorra is érintjük a Nagy-Eged hegy csúcsát, végül leereszkedünk a Csomós tanyáig, a célba.

Szeretettel gratulálunk a teljesítéshez!